Előkészületek presbiter- és tanítványképzésre

 Szeretetvendégséggel, igehirdetési sorozattal, kiadványok terjesztésével és új presbiterjelöltek bevonásával készülünk a presbiterképzésre a sárkeresztes-mohai társegyházközségben. A Timóteus levelek alapján folyamatosan vettük a gyülekezeti tisztségekről szóló bibliai tanításokat folyó év június 26-ától kezdődően, amikor nemcsak a sárkeresztesi és mohai templomok felújítására, hanem az őszi presbiterválasztásra is készülünk.

 Világosan hirdetjük az Úr igéjének erre vonatkozó üzenetét. Tudatában vagyunk annak, hogy sok új szolgálati körre és önkéntesre van szükség, hogy a gyülekezeti élet megújulhasson. Pl. a hagyományos munkakörökön kívül fontosak a presbiterkörzetekben való munkások, az ifjúsági, férfiköri és diakóniai ügyekért felelős személyek megválasztása az ökumenikus, evangelizációs és építésügyi munkakörök mellett. Viszont azt is hisszük, hogy a tisztségekbe való bekerülés és a szolgálatra való felkészülés a lelki életben, azaz a spirituális életben való elmélyüléssel, vagyis egészséges „táplálkozással", „lelki kenyér" szétosztásával kezdődik. Ennek fontos része az imádság és az ige üzenetének befogadása, meghallása, megértése. Ekkor nyerünk olyan hitet és elhívást, amely elmúlhatatlan, mert személyesen Jézustól való. Ekkor hisszük el, hogy a gyülekezeti szolgálatokra személyesen Jézus hív el és azt, hogy a szolgálatok által Ő gondoskodik gyülekezetéről. A gyülekezeti tisztségek nemcsak szép és nemes feladatok, hanem jó és jelentős szolgálatok. Sokszor nagy munkák is (1Tim 3,1), amelyek nagyságuk miatt is megosztásra szorulnak. Végül is cselekedeteink is bizonyságtételek. De az ige és Krisztus akaratának tanításáról a munka legnagyobb hevében sem feledkezhetünk meg (1Tim 5, 17).

     Tisztelni kell tehát a gyülekezeti elöljárókat, amikor a napi feladataink elvégzésén, a csapatmunkán és az együttműködésen van a hangsúly, nem a tévútra terelő vitákon (1 Tim 6, 4-5). Isten igéje így szól hozzánk: „Te annak okáért, én fiam, erősödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben. És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek... Ha pedig küzd is valaki, nem koronáztatik meg, ha nem szabályszerűen küzd" (II Tim 2, 1-2 és 5). Fontos, hogy nem a külsőségek kozmetikázásáért, a „dolgok szőnyeg alá sepréséért", hanem megújulásért, hitéletben való újjászületéséért szolgálunk. Nem úgy mint embereknek, hanem személyesen Jézus Krisztusnak szolgálunk. „Amit tesztek jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy mint az embereknek" (Kolossé 3, 23), hangzott el, amikor az előttünk levő hat éves szolgálati ciklusra gondoltunk. Jakab Sándor lelkipásztor a felkészülés alaposságára hívta fel a figyelmet, amikor a szabályosságon és a folyamatos, „működőképes" rend kialakításán múlik a jövőnk. Főleg nem a szalmalángszerűen elhamvadó hívatás-tudaton. Sem nem az utolsó perces lázas kapkodásokon nem múlik tehát a gyülekezetünk jövője, amint a következő történet is mutatja. Izzadó tűzoltók keresték a vízcsapot, mert elfogyott a vizük és nem tudtak tüzet oltani. Szerszám se volt a kezükben, nem tudták a berozsdásodott csapot megnyitni. És „stressz alá" kerültek, nem tudták mit tevők legyenek. Ilyen körülmények között kérdést tehetünk fel. Miért kell akkor kínlódni egy berozsdásodott, nem működő csappal, amikor 15 perc késés miatt helyrehozhatatlan nagy kár keletkezhet egy égő épületben? Ha generációs hanyagságok halmozódnak fel, akkor nem tudjuk már megoldani a ránk nehezedő feladatokat, „amikor ég a házunk". Sajnos a hitéletben is felhalmozódnak a lemaradások, de főleg a közösségi életben mutatkozik meg az el nem végzett szolgálat. De mi is a mi valódi feladatunk? Mindaz, amit Isten nekünk igéjében kijelentett, hogy elvégezzük azt. Ezt pedig tanulnunk kell, erre időt kell szakítanunk, mert érdemes. Ebből az előkészületből „aratunk" majd áldást és örömet, Isten akarata szerint. Isten igéje tehát drága kincs, reménykedni, szolgálni megtanít. Aki elhanyagolja azt és nem érdeklődik iránta, az a földi élet teljességétől, boldogságától fosztja meg magát, és a mennyei életből is kizárhatja magát. Jó lélekkel végezzük feladatunk, mint az Úrnak és nem úgy, mint az embereknek. Mert mi lesz, ha mindenki mástól várja, hogy helyette elvégezzék a feladatát? Jónásként menekülünk a feladatunk elől? Feladataink tornyosulnak és egyszer észre kell vennünk: az a legjobb, ha mindent a maga idejében elvégzünk. Mert ez az Úr akarata. „Erőt nyertek, amikor eljön hozzátok a Szentlélek..." (Apcsel 1, 8). Énekeljetek, imádkozzatok és fogjatok össze, hogy áldást nyerjetek. Ámen.

A szerző lelkipásztor, Sárkeresztes-Moha társegyházközség

Imádság szolgálatokért és önkéntesekért az önkéntesség évében, 2011-ben

     Köszönjük Atyánk, hogy Te szeretsz és áldottá akarsz tenni, akaratod szerint. Jó érzés számunkra, hogy te gyógyító, megújító, megbocsátó, üdvözítő, örök életet hozó, szent akarattal vezetsz minket, Jézusunk, a mi jó Pásztorunk által. Köszönjük, hogy bízhatunk Benned minden körülményben és minden szükségünkben. Köszönjük, hogy Te kiválasztottál és megtaláltál minket, hogy ne vesszünk el. Megköszönjük Neked, hogy Te megmentettél, gondoskodsz rólunk és szeretsz minket. Megköszönjük szereteted, amit újra és újra megmutatsz számunkra Fiadban, hogy két-három embert is, de a szenvedőket, munkát keresőket, reményt vesztetteket is megerősíted és ma is megvigasztalod. Imádkozunk kiegyensúlyozottságért, növekedésért. Kérünk, segíts nekünk, hogy elfogadjuk egymást és önmagunkat. Kérünk, tégy okossá és bölccsé, hogy értelmesen és örömmel tudjuk elfogadni a naponkénti terheket, szolgálati lehetőségeink határait. Imádkozunk, hogy áldott legyen a föld, ahol vagyunk. Kérünk, hogy áldottak legyenek az emberek, akikkel kapcsolatot ápolunk, áldottak legyenek lehetőségeink és kivitelezési eljárásaink. Imádkozunk több erőért és több türelemért. Te tégy alkalmassá minket a szolgálatra, hogy alkalmasságunk Tőled legyen. Imádkozunk, hogy amikor észrevesszük kevés időnk és erőnk, látva kicsinységünk és alkalmatlan voltunk, ne veszítsük el türelmünket, hanem imádkozzunk megváltozásért és újjászületésért igéd és Szentlelked hatalma által. Taníts meg lehetőségeink tiszteletben tartására és elfogadására. Taníts minket, hogy felelősen hordozzuk egymást és terheink. Taníts minket, hogy hibáink ne ítélkezésre, hanem egymás segítésére sarkalljanak. Megköszönjük, hogy megsegítesz, hogy ne másokra nézzünk, ne mások hibái felett ítélkezzünk, hanem megerősítesz, hogy napi feladatainkat elvégezzük. Imádkozunk szelídségért és irgalmasságért, hogy a te gyermekeid lehessünk. Imádkozunk, hogy egymás terhét hordozhassuk és feladataink elvégzése során munkatárasaink legyenek. Adj erőt, hogy az utunkban levő kövekkel ne egymást veszélyeztessük, hanem azokból a Te céljaidra szépet, hasznosat jó épületet építsünk, egyengetve a Te útjaid, készítvén a Te ösvényeid. Kérünk Krisztusért újíts meg minket, változtass meg szent akaratod szerint, hogy olyanok legyünk, amilyeneknek Te szeretnél látni minket. Adj olyan szerető közösséget számunkra, ahová jó legyen becsatlakozni, és amely a Te dicsőségedet szolgálja. Segíts, hogy a feladatvégzés során ne maradjunk egyedül, hogy jó munkamegosztással előmenetelünk legyen. Nagy kiváltság számunkra a szolgálat. Csodálatos a mi szemeink előtt, hogy szent céljaidra minket kiválasztottál. Köszönjük, hogy hálát adsz szívünkbe. Köszönjük, hogy a szolgálatok által megáldasz, kiemelsz a bűn rabságából és növeled a Te országod hatalmát közöttünk és bennünk. Ezért hála és dicsősség legyen néked. Ámen.

Jakab Sándor lp. Kelt Sárkeresztesen, 2011-06-26

Kapcsolódó link:http://www.refdunantul.hu/lap/mezofoldiem/hir/lista/hirek/