2022 áprilisában is megtartottuk örömhír klubunkat nagyszombaton, várva Jézus feltámadásának megünneplését. Miközben mások csöndbe borulva gyászolják Jézus nagypénteki halálát, és várják Jézus vasárnapi feltámadását, mi programot hirdetünk a gyerekeknek, és élettel telik meg az udvar. Ezzel nem a hagyományokat szeretnénk megtörni, hiszen gyülekezetünkben is fekete terítő kerül az úrasztalára, és sokan tartják a böjtöt is legalább a pénteki napon. Programunk küldetése arra irányul, hogy a gyerekekkel megismertessük a húsvét valódi jelentését. Olyan élményekben legyen részük, amelyek szívüket Jézus felé fordítják, akár egészen a megtérésig. Mikor is lehetne jobban, erővel hirdetni az evangéliumot, mint húsvétkor?
A gyerekek izgatottan készültek, mert tudták, sok izgalmas dolog szokott történni ilyenkor a református templom kertjében. Tibi bácsi kiküldte a meghívókat, és azon olvashatták, hogy lesz piros tojásfestés, lesz feltámadás süti készítés és húsvéti futóverseny is. De azért ennél sokkal több várta őket! Miután énekeltünk, Tibi bácsi „varázstrükkje” nyitotta meg a programokat: a teafilter, ami repül, és ami jelképezi a saját kis életünket. Szeretjük a gyerekek figyelmét megragadni és mély nyomot hagyni bennük, és ezzel a kis mutatvánnyal ez sikerült is. A teafilter jelképezte az életünket, az olló, amivel levágtuk a cérnát róla Jézust, a bűneinket a teafű jelképezte, amit Isten a háta mögé vet, és nem emlékezik meg róluk! A tűz pedig a Szentlelket, ami felemel, újjá tesz, és Istenhez segít minket. A gyerekek tátott szájjal figyelték, hogyan emelkedett a magasba a lángoló filterpapír, és szinte látták magukat a mennyben Jézussal.
Ezután Jézus életéből vettük a húsvéti történetet, és kerestük a választ, hová lett Jézus teste. Kis jelképek segítségével vezettük a gyerekeket a János 3,16 szerinti aranymondásunkon haladva, mit tett értünk Jézus, hogy bizonyította Isten azt, hogy „úgy szerette Isten a világot”… A történetmondás csattanója itt is egy trükk volt. Az előre megrajzolt Jézus sírjába a fehér papírra fehér zsírkrétával írt szavak a rájuk festett fekete festéktől kiragyogtak: Nincs itt, feltámadt! Szerettük volna a gyerekekben megerősíteni a tudatot, nem halott Jézushoz imádkozunk! Élő Urunk van, feltámadt, Szentlelke segítségével kapcsolatban vagyunk Vele. De jó volt látni a gyerekek arcát! Ahogy az emmausi tanítványok arca is ragyogott, ahogy felismerték Jézust, az övéké is ugyanúgy!
Aztán tényleg következtek a játékos részek. A feltámadás sütijét mindenki maga készítette el, és mondhatom, soha ilyen finomat nem ettek a gyerekek: a pillecukor jelképezte Jézus testét, a cukros fahéj a temetési szertartást, a tészta a sírt, és amikor kisültek a sütik, és megtörtük a csoda illatos tésztát, bizony nem csalódtunk, ott volt az üres közepe, az üres sír jelképe. Majd kézműveskedtünk kicsit, tojást festettünk, ami otthon a húsvéti asztalt díszíthette, illetve gyöngyből keresztet fűztünk.
A futóverseny pedig megkoronázta a délutánt! Hát láttatok már olyat, hogy egy 80 éves néni fut a dédunokájával a templom körül, hogy a kis unoka is átélje az izgalmat, amit Péter és János élt át a sír felé futva? Mert mi láttunk! Az eldugott csokitojások keresése pedig nevetéssel töltötte meg az udvart, boldog futkározással, mert a gyülekezet kertje ne csak attól legyen szép, hogy rendezett, ápolt, hanem élő lelkektől, melyek hirdetik: Jézus él! Áldott legyen a mi Urunk ezért! Övé a dicsőség! Örökkön örökké.
Végezetül nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az áldás drága testvéreken keresztül jutott el a gyerekekhez: asszonyokon át, akik odaszánták a szombat délutánjukat Krisztusnak! Voltak asszonyok, akik adták a kezüket, hogy tojást fessenek a gyerekekkel, akik adták a kezüket, hogy sütit süssenek, keresztet fűzzenek, hogy imádkozzanak, adták az idejüket, pedig otthon is lett volna dolguk. Isten áldja meg ezeket az asszonyokat! Köszönjük szolgáló életeteket az Úrnak!
psze
Fotók: Polgár Illés
tovább
tovább
A családi napunkra hívogató plakáton még szerepelt a locsolókanna, de erre az előző napi csapadék miatt egyáltalán nem volt szükség április 23-án szombaton.
A Mai Igéből felolvasott bátorítás is arról beszélt, hogy amikor nem érted, mi történik az életedben, kezdd azzal, amit biztosan tudsz: mégpedig azt, hogy Isten jó, és „szeretete mindörökké az istenfélőkkel van”. Valóban, van amikor másként alakulnak a dolgok, mint ahogy terveztük, vagy szeretnénk. Igaz volt ez most is például az időjárásra, de azért megvalósult, amit terveztünk. „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” (1 Korinthus 15,58) -szólított meg minket Isten Igéjének bátorítása. Majd együtt énekeltük reggeli áhítatunkon: „Tégy eggyé, Urunk! Tégy eggyé, Urunk! Hogy meglássa a világ, hogy eljöttél, Tégy eggyé, Urunk!”
Készültek a zsíros kenyerek hagymával és az óriáspalacsinták, illetve a szarvaspörkölt, amelynek az előkészítése már előző nap megkezdődött. Természetesen volt sütizés és pogácsázás is, illetve a szomjunkat is oltottuk. Majd következett a körülbelül öt köbméter föld elterítése, templomkertrendezés, a talaj előkészítése, hengerezés, fűmagvetés, rózsaültetés, lehullott falevelek, száraz ágak összegyűjtése. Magvalósult még a templomtakarítás, a virágoskert rendezése, trambulin összeszerelése, muskátlik elültetése. Előkerült a sok-sok játék, melyeket gondos kezek megtisztítottak, és megtörtént a focipályára belógó diófaágak lefűrészelése is. Nem maradt el természetesen a gyülekezeti ház takarítása sem, sőt még új kerti kapu is készült a templomkertben, és még sorolhatnánk mi minden történt, játék, főzés, imádság, beszélgetések, együtt a szeretetben. Ami két-három embernek 1-2 heti munka lett volna, az 25-30 Testvér segítségével belefért egy szombati napba. Idősek és fiatalok, felnőttek és gyerekek. Nagyon jó volt együtt lenni!
A finom szarvaspörköltből pedig még vasárnapra is maradt, így együtt ebédelhettünk vasárnap istentisztelet után is a gyülekezettel.
Áldott legyen az Úr, a mi hatalmas Istenünk, Aki gondviselő szeretetével, megőrző kegyelmével, áldásával velünk volt ezen a hétvégén és megáldotta munkánkat, közösségünket!
Azóta már a röplabdapálya rendezése is megvalósult. Köszönjük! Sőt égi áldást is kaptunk, ami most nagyon nagy ajándék volt a frissen ültetett rózsákra és a frissen vetett fűmagokra való tekintettel!
Nagyon köszönjük a sok segítséget, az ajándékba kapott szarvashúst, a sok finomságot, a testvéri szeretetet, közösséget! Jó volt együtt lenni, jó volt együtt enni!
Annak a Füle Lajos versnek a soraival fejezem be a beszámolót, amely elhangzott akkor is reggeli áhítatunkon:
Nincs köztetek, kit ne csodálnék:
Testvérek vagytok! Köszönöm.
Titeket látni is ajándék,
veletek járni is öröm.
Krisztusban szeretettel:
Polgár Tibor Csaba
lelkipásztor
Fotók: Polgárné Szendrák Edit
tovább
tovább
Kedves Testvérek!
Bár a járványügyi szabályok lehetővé teszik, hogy három oltással és negatív koronavírus teszttel részt vegyek az alkalmainkon, mivel megbetegedés történt a családban, helyettesítést kértem a vasárnapi istentiszteletünkre.
Kiszellőztetett, fertőtlenített, fűtött templom várja minden kedves Testvérünket vasárnap 11 órakor. Ifjúsági alkalmat, gyermek-istentiszteletet viszont most nem tudunk tartani, csak egy hét múlva. Ezzel kapcsolatban szíves megértésüket kérjük!
Szeretnénk vigyázni a gyülekezetre, ezért óvatosságból az egész családdal itthon maradunk. Reméljük, hogy a következő hétvégén már mi is bekapcsolódhatunk majd alkalmainkra!
A helyettesítési szolgálatot Ujvári Sándor Csaba sárkeresztesi lelkipásztor fogja végezni.
Nagyon köszönjük a sok érdeklődést, jókívánságot, köszönjük az imádságokat és a természetbeni adományokat is!
Vigyázzunk továbbra is egymásra és magunkra!
Az ÚR legyen a mi gyülekezetünk őriző Pásztora!
Krisztusban szeretettel:
Polgár Tibor
lelkipásztor
tovább
„A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és
békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.”
(Róma 15, 13)
Kedves Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!
Lehet még igazi karácsonyunk idén, bármit is hoz a holnap, mert a mi ünneplésünk nem a járványhelyzettől függ elsősorban. Igen, nekünk lehet áldott, istenélményekben gazdag karácsonyunk, találkozhatunk Jézus Krisztussal. Nemsokára itt az ünnep, a bevásárlóközpontok árukínálata is régen árulkodik már erről. Lehet, hogy csendesebben fogunk idén is ünnepelni a járványhelyzet miatt. Lehet, hogy változatlanul maszkban kell lennünk a templomban ünnepi alkalmainkon. De most még hála Istennek találkozhatunk, jöhetünk, feltöltekezhetünk és egy szívvel rácsodálkozhatunk arra, hogy Krisztus megszületett, KRISZTUS MEGSZÜLETETT! Az Isten szeretete testet öltött, nem vagyunk, nem vagy már egyedül Testvérem! Velünk az Isten!
Reménységről beszél adventi Igénk, hát ebből lenne most nagyon sokra szükségünk és aggódásból kellene sokkal kevesebb. Engedjük, hogy a reménység Istene betöltsön minket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjünk a reménységben a Szentlélek ereje által. Testvéreink! Nekünk az első karácsony óta élő reménységünk van, mert Jézus Krisztus nemcsak megszületett, hanem azóta is velünk van Szentlelke által minden napon, ahogy megígérte. Mi ezért nem csüggedünk!
Hálásak vagyunk Istennek a megtartatásért, hogy az Úr megtartott bennünket ebben a nehéz helyzetben, de kérjük a Testvéreket, hogy imádkozzunk együtt továbbra is a betegeinkért, a gyászoló családokért. Hordozzuk, emeljük egymást szeretettel imádságban az Úrhoz, Aki irgalmas Isten és tud segíteni ott is, ahol mi emberek tehetetlenek vagyunk! Most is álljunk oda egymás mellé a bajban! Tegyük szebbé egymás karácsonyát jó szóval, megbocsátással, egy apró gesztussal, szeretettel, megbéküléssel!
Szeretnénk ezúton is újra jelezni, hogy ha valakinek, valamiben tudunk segíteni, akkor szívesen segítünk, kérjük a Testvéreket, hogy jelezzék felénk, ha valamire szükségük van!
Nagyon hálásak vagyunk Istennek, hogy megtarthattuk a nyári táborunkat és a konfirmáltak találkozóját. Hálásak vagyunk, hogy elkészült a templomkertben található járdák jelentős szakaszának felújítása (a lelkészi hivatal és a gyülekezeti ház között, és a templom két bejárata között). Sőt most már babakocsival és kerekesszékkel is be lehet jutni nemcsak a templomba, de a gyülekezeti házba is, mert megtörtént az akadálymentesítés. Praktikus és szép, esztétikus lett a végeredmény. Nagyon köszönjük a beérkezett adományokat! Köszönjük a felajánlásokat, az ajándékba kapott dolomit zúzalékot, a földmunkákat, minden segítséget és köszönjük a kivitelezést! Terveink között szerepel, hogy a következő esztendőben ismét gyűjtünk majd erre a célra és akkor a nagykaputól is felújítanánk a megmaradt rövidebb járdaszakaszt a templomajtóig. Most tavasszal azonban fontosabb lesz még az állagmegóvás miatt a csapadékvíz elvezetése és a templom tövében elöregedett, megrepedezett beton vízelvezető cseréje.
Közösségi alkalmaink, melyekre mindenkit szeretettel hívunk és várunk:
Minden vasárnap 11 órakor istentisztelet és párhuzamosan gyermek-istentisztelet.
Imaközösség csütörtökön délután 5 órától, bibliaóra csütörtökön este 6 órától.
Konfirmációi előkészítő minden szombaton délután 3 órától.
Ifjúsági alkalom szombaton délután 4 órától.
Alkalmainkra mindenkit nagy szeretettel hívunk és várunk!
Gyülekezetünk nevében megköszönünk minden imádságot, támogatást, segítséget, munkát, minden beérkezett egyházfenntartói járulékot és adományt!
A közös teherhordozásban számítunk ezután is Testvéreink segítségére!(Magyaralmási Református Egyházközség, bankszámlaszám: 10700093 69728297 51100005.)
Áldott ünnepi készülődést és boldog karácsonyt kívánunk minden Testvérünknek!
Tisztelettel és testvéri szeretettel:
Kovács Péter Polgár Tibor Csaba
gondnok lelkipásztor
Magyaralmás, 2021. advent
tovább
A Magyaralmási Református Egyház minden éven megrendezi a konfirmáltak találkozóját. Az idei évben sem volt ez másképp. Számomra igen különleges volt ez az alkalom, hiszen édesanyám és nagypapám is évfordulósok voltak idén. Anyukám 30 éve, míg nagypapám 60 éve tettek bizonyságot a hitükről. Ők mindig nagy példák voltak a szememben, mind az életük és hitük tekintetében is.
Péntekenként, mikor egy hosszú és fárasztó nap után hazamentem a papámékhoz, ők mindig olyan forró szeretettel és öleléssel vártak, amit soha életemben nem fogok elfelejteni. Meséltem nekik a napomról, majd ők is meséltek. Annyi történetet hallottam a gyerekkorukról, hogy mennyire más volt akkor, mint most. De egy dolog sosem változott. Isten iránti szeretetük nem lankadt meg, még a nehéz időkben sem, és ez számomra mindig nagy útmutatás volt. Sokat hallottam Istenről, mikor náluk voltam, de sosem éreztem azt, hogy rám akarják erőltetni azt, amiben ők hisznek. Mégis manapság észreveszem azokat a tanácsokat, mondatokat, cselekedeteket, melyeket akkor mondtak nekem, mert akkora hatással voltak rám.
Anyukám és én rengeteget beszélgetünk. Minden este leülünk, és csak beszélünk, megállás nélkül. Szerencsés vagyok, hogy tényleg bármit elmondhatok neki, mert tudom, hogy ő meghallgat és segít nekem. Sokszor volt, hogy valami hitbeli kérdéssel fordultam hozzá. Sosem mondta azt, hogy nincs most erre ideje, vagy nem tudja a választ, vagy, hogy inkább nézzem meg az interneten. Mindig megpróbálta elmagyarázni azt, hogy ő mit gondol arról a példázatról vagy igeversről, melyet én nem értettem. Óriási lelki és hitbeli fejlődést adtak nekem ezek a beszélgetések. Persze volt olyan is, hogy nem tudtuk megfejteni az adott részt a Bibliából, és kértünk egy kis segítséget, de mindig jól éreztük magunkat a tanulmányozásokkor.
Sokan azt gondolják, hogy aki keresztyén családban nőtt fel, az csak azért keresztyén, mert erre nevelték, és nem ismeri az élet másik oldalát. Nálam ez nem így volt. Igaz, kicsinek sokat hallottam Istenről és Jézusról, és minden egyébről, mégis volt szerencsém megtapasztalni a saját bőrömön Isten végtelen nagy szeretetét, és hogy bármi történjen is az életemben, Ő mindörökké velem lesz, és fogja a kezem.
Ezért rettentő hálás vagyok a gyülekezetnek, hogy megemlékezhettünk azokról, akik bizonyságot tettek egykor hitükről, és hogy ezen program keretein belül is dicsőíthetjük az Urat a mi Istenünket.
Dezső Lotti
az ifjúsági csoport tagja
tovább