Konfirmáltak találkozója Magyaralmáson

Polgár Tibor / 2021-11-09 06:56:26

A Magyaralmási Református Egyház minden éven megrendezi a konfirmáltak találkozóját. Az idei évben sem volt ez másképp. Számomra igen különleges volt ez az alkalom, hiszen édesanyám és nagypapám is évfordulósok voltak idén. Anyukám 30 éve, míg nagypapám 60 éve tettek bizonyságot a hitükről. Ők mindig nagy példák voltak a szememben, mind az életük és hitük tekintetében is.

Péntekenként, mikor egy hosszú és fárasztó nap után hazamentem a papámékhoz, ők mindig olyan forró szeretettel és öleléssel vártak, amit soha életemben nem fogok elfelejteni. Meséltem nekik a napomról, majd ők is meséltek. Annyi történetet hallottam a gyerekkorukról, hogy mennyire más volt akkor, mint most. De egy dolog sosem változott. Isten iránti szeretetük nem lankadt meg, még a nehéz időkben sem, és ez számomra mindig nagy útmutatás volt. Sokat hallottam Istenről, mikor náluk voltam, de sosem éreztem azt, hogy rám akarják erőltetni azt, amiben ők hisznek. Mégis manapság észreveszem azokat a tanácsokat, mondatokat, cselekedeteket, melyeket akkor mondtak nekem, mert akkora hatással voltak rám.

Anyukám és én rengeteget beszélgetünk. Minden este leülünk, és csak beszélünk, megállás nélkül. Szerencsés vagyok, hogy tényleg bármit elmondhatok neki, mert tudom, hogy ő meghallgat és segít nekem. Sokszor volt, hogy valami hitbeli kérdéssel fordultam hozzá. Sosem mondta azt, hogy nincs most erre ideje, vagy nem tudja a választ, vagy, hogy inkább nézzem meg az interneten. Mindig megpróbálta elmagyarázni azt, hogy ő mit gondol arról a példázatról vagy igeversről, melyet én nem értettem. Óriási lelki és hitbeli fejlődést adtak nekem ezek a beszélgetések. Persze volt olyan is, hogy nem tudtuk megfejteni az adott részt a Bibliából, és kértünk egy kis segítséget, de mindig jól éreztük magunkat a tanulmányozásokkor.

Sokan azt gondolják, hogy aki keresztyén családban nőtt fel, az csak azért keresztyén, mert erre nevelték, és nem ismeri az élet másik oldalát. Nálam ez nem így volt. Igaz, kicsinek sokat hallottam Istenről és Jézusról, és minden egyébről, mégis volt szerencsém megtapasztalni a saját bőrömön Isten végtelen nagy szeretetét, és hogy bármi történjen is az életemben, Ő mindörökké velem lesz, és fogja a kezem.

Ezért rettentő hálás vagyok a gyülekezetnek, hogy megemlékezhettünk azokról, akik bizonyságot tettek egykor hitükről, és hogy ezen program keretein belül is dicsőíthetjük az Urat a mi Istenünket.

Dezső Lotti

az ifjúsági csoport tagja

Nyári tábor 2021

Polgár Tibor / 2021-09-20 20:19:54

A nagy változás címmel rendeztük meg idei nyári bibliai gyermektáborunkat Magyaralmáson, melyre nemcsak a gyermekeket hívtuk meg, hanem magát az Úr Jézust is, hogy vezesse és tegye áldássá azok számára, akik eljönnek és részt vesznek rajta.

A tábor előtt összehívtuk a tábori szolgáló csapatot, amelyhez bárki csatlakozhat a gyülekezetből, aki valamijét, idejét, anyagi javait, szaktudását, kétkezi munkáját akarja az Úrnak adni a gyerekek lelki fejlődése érdekében. Így lehetséges az, hogy évről-évre képes megújulni, újat adni a mi kis táborunk.

A tábori csapat aztán munkához látott. A feladatát mindenki komolyan vette, az Igen Band ifis tábori zenekar elkezdte a zenei próbákat, a kiscsoportos vezetők elkezdték a lelki ráhangolódást, az ovis vezetők megalkották a kézműves mintapéldányokat, a délutáni kreatív vezetők összeírták, mire lesz szükségük, és begyakorolták a mozdulatokat. A Pintér Béla koncertet lebeszéltük, az ugrálóvárat megrendeltük, az uzsonnára valót megterveztük, megvettük. Kitakarítottunk, megtelefonáltuk, elrendeztük, kigyomláltuk, lefestettük, stb., stb. Mi minden kell egy jó tábothoz! -kiálthatnánk fel.

De egy tábor nem ettől lesz jó. Ugyan mindezek kellenek, hiszen kezünk munkáját megáldja Istenünk. Ezek a mi általunk odaszánt dolgok is Istent dicsérik. De mi nagyobbat, többet szerettünk volna: látni munkálkodni Istent Jézus Krisztus által. Látni, ahogy a Szentlélek leszáll a magasból, és gyermekek szíve telik meg istendicsérettel, bűnbánattal és megigazulással, örömmel és békességgel. Rá akartunk csodálkozni arra a kimondhatatlan kegyelemre, ami még mindig itt munkálkodik ebben az egyre romlottabb világban. Imádkoztunk és hitünk horgonyát belevetettük hát az Úrba, és boldog, de félelemmel is teli várakozással nyitottuk ki a kaput július 26-án.

És a csoda megtörtént. Az Úr szíveket nyitott meg. Zengett a dicséret a templom falai között. A szánk megtelt nevetéssel, a regisztrációs papír megtelt gyermekek neveivel, a nap sütött, eső sem verte el a programokat. És amikor megkérdeztem, ki akar Isten gyermeke lenni, kezek emelkedtek a magasba. Volt olyan, aki a tavalyi piros zsinegét is őrzi még, amellyel az Úrhoz tartozásunkat fejeztük ki, és volt, aki most először érintődött meg.

És akkor rácsodálkoztam: mennyi mindent tettünk ezért a táborért mi, de mennyi mindent tett az Úr! Először is, életét adta értünk. Őáltala vagyunk képesek szeretni. Ő nyitotta meg a szívét egyik Testvérünknek, aki kifizette a teljes belépőt a kiránduláson, voltak Testvéreink, akik kakaót és joghurtot küldtek. Két anyukának is, hogy palacsintát süssenek száz embernek, egy másik Testvérünknek, hogy kifizesse a koncertet, anyukáknak, hogy fagyit hozzanak a teljes tábornak, az arcfestőnek, aki munka után fáradtan is vállalta a szolgálatot. Egyik apuka jött fotózni, volt, aki a kávét főzte rendületlen, sokáig sorolhatnánk a példákat. Milyen sok adomány és természetbeni adomány érkezett erre a hétre! És hány lelki beszélgetésen történt gyógyulás, hány kis szív menekült meg! Hát nem csodálatos Isten?

És az Ifisek. Az ifiseket az Úr amúgy is különösképpen megáldotta, hiszen a tábort megelőző Bush Camp alatt átformálta őket: ki látott még olyat, hogy fiatalok önként játszanak kis ovisokkal, hogy nem a Balcsin fürdenek a jó melegben, hanem szolgálnak a porban, izzadságban. Mi. Mi láttuk ezt. És örülünk, és hálásak vagyunk értetek, kedves fiatal szolgatársak! Jó volt látni, hogy elköteleződtetek Krisztusnak.

Mi mind hálásak vagyunk az egész együtt töltött időért, áldásokért, a táborunkban megfordult 103 kis és nagyobb gyermekért, a szolgálattevőkért, önkéntes adományokért! Találkozzunk jövőre ugyanitt!

PSZE

Exodus Bush Camp 2021. július 23-25.

Polgár Tibor / 2021-08-11 08:49:20

Amikor először megemlítette nekünk Tibi bácsi az Exodus programját, az egész csapat nagyon lelkes volt. Amit lehetett rávettük a szülőket arra, hogy engedjenek el minket, hiszen számunkra nagyon fontos a közösség és az, hogy szolgálhassunk máshol is, nem csak a saját egyházunknál. Természetesen igent mondtak a szülők, amiért most is nagyon hálásak vagyunk.

Elkezdtünk belemélyedni az Exodus rejtelmeibe, és kíváncsian kutakodtunk, hogy mégis mit takar ez az egész. Amint megláttuk, hogy akár Észak-Írországban is szolgálhatunk majd nagyon izgatottak lettünk. Ám sajnos a járványhelyzet miatt úgy döntöttünk, idén még nem látogatunk el másik országba, inkább itthon tesszük meg a tőlünk telhetőt.

A vége felé voltunk már a tanulásnak, mikor Tibi bácsi mesélt nekünk a Bush Camp-ről. Tudtuk, hogy a szolgálatunk előtt lesz egy ilyen tábor, de sosem tudtuk elképzelni, milyen is lesz majd. Elmondta nekünk a részleteket, és mi egyből igent mondtunk mindenre. Hiszen Szentendre csodálatos, és mindig is akartunk egy utat a csapattal, ami során megismerhetjük ezt a várost. Ám ekkor jött az az információ, ami egyes csapattagoknak igen váratlan volt. Nem lesz sem áram, sem víz, és amire sokak nagy kihívásként gondoltak, nem lesz internet sem. Ennek ellenére az egész csapat izgatottan várta az egész tábort. Szerettük volna más környezetben is kipróbálni magunkat és a csapatunkat egyaránt.

Nem tudtuk elképzelni, milyen is lesz ez az egész, de egy dologban biztosak voltunk, abban, hogy egy óriási nagy buli lesz. És hát nem tévedtünk. A majdnem 2 órás autóút és az elképesztő környezet ahova érkeztünk felülmúlta elképzeléseinket. Megismerkedhettünk a másik csapattal, más emberekkel, és nagyon jókat beszélgethettünk. A csapatunk csak még jobban összeforrott ezalatt a pár nap alatt. Rengeteg kalandot, lelki táplálékot, szórakozást és megnyugvást jelentett nekünk ez a tábor. Minden nehezítő tényező ellenére, mint például az áram hiánya, úgy gondolom, hogy rengeteg tanítást, bátorítást kaptunk az Exodus csapattól, amiért nagyon hálásak vagyunk. Olyan programokat szerveztek nekünk abban a három napban, amitől közelebb kerülhettünk Istenhez. Függőágyakban pihenhettünk az Ő keze által teremtett természetben, és olvashattuk Igéjét. Csapatunk sok tagja ezután a meghitt pillanat után döntötte el, hogy többet akarja majd olvasni Isten Igéjét.

Ha összegeznem kéne az Exodus program alatt átélt dolgokat, sosem érnék a végére. Csapatunk, a Mifi számára óriási lelki tanítás, és lelki fejlődés volt. Éppen ezért jövőre is belevágunk az ismeretlenbe, hiszen tudjuk jól; Isten útja kifürkészhetetlen.

Dezső Lotti

Pintér Béla koncert 2021. július 29-én (csütörtökön) este 6 órától a magyaralmási református gyülekezetben

Polgár Tibor / 2021-07-12 09:35:27

Napközis tábor a magyaralmási református gyülekezetben július 26-30. délután 2 órától

Polgár Tibor / 2021-07-06 08:07:37

Pünkösd ünnep első napi istentisztelet 2021. május 23-án

Polgár Tibor / 2021-05-23 19:02:30

Kedves Testvéreink!

Istentiszteletünk felvétele megtekinthető

a következő képre kattintva:

Istentisztelet 2021. május 16-án

Polgár Tibor / 2021-05-18 03:06:16

Kedves Testvéreink!

Istentiszteletünk felvétele megtekinthető

a következő képre kattintva:

Istentisztelet 2021. május 9-én

Polgár Tibor / 2021-05-10 06:38:43

Kedves Testvéreink! Istentiszteletünk felvétele megtekinthető a következő képre kattintva: tovább

Anyák napi istentisztelet 2021. május 2-án

Polgár Tibor / 2021-05-03 02:26:52

Kedves Testvéreink! Istentiszteletünk felvétele megtekinthető a következő képre kattintva: tovább

Gyermek-istentisztelet 2021. április 25.

Polgár Tibor / 2021-05-01 07:32:12

Áldás, békesség Gyerekek!

Itt az utolsó online gyermek-istentisztelet!

Május 2-án szeretettel várunk minden kisgyereket

a református gyülekezeti terembe 11 órára!

Mivel anyák napja is lesz egyúttal, arra is készülünk kis kreatívkodással! Gyertek!

Ma azonban még így találkozunk!

A múlt héten egy kis gyermekről, Sámuelről és az édesanyjáról, Annáról tanultunk, és arról, hogy Istennek terve van az életünkkel.

Ma egy másik fiúról, Dávidról fogunk tanulni. Dávid Isten szíve szerinti ember volt. De hogy lett azzá? És vajon te szeretnél Isten szíve szerinti kisfiú vagy kislány lenni?

Nézzétek csak meg a történetét!

Látjátok, azok a tulajdonságok, amitől ilyen emberré vált, már gyerekkorától ott voltak benne. Melyek voltak azok a tulajdonságok?

Pásztor szíve volt. Az első dolog, amit elmondanak róla, hogy ő őrizte apja juhait, És amikor távol volt, a nyájat egy pásztorra bízta. Mindegyikről gondoskodott. Ezt mondta Saulnak: "... ha eljött az oroszlán és a medve, és elragadott egy bárányt a nyáj közül: elmentem utána és levágtam, és kiszabadítottam szájából". Sohasem felejtette el, hogy a nyáj az apjáé. Dávid szíve emlékeztet bennünket a jó Pásztorra, Jézusra, aki ezt mondta: "életemet adom a juhokért... én ismerem őket... soha örökké el nem vesznek...